Újra a hitelminősítőkről...

Most volt egy bizottsági hitelminősítői meghallgatás Amerikában, s megint egy kicsit beszélnek a minősítőkről. Mi is követjük a trendet.

Ebben a bejegyzésben csak egy valamit szeretnék megvilágítani, ugyanakkor semmiképp se védeni akarom a minősítőket.

Azt mondják, az a minősítők "fő bűne", hogy túl jónak minősítettek papírokat, így - miután kiderült "valós" minőségük - azok nagy veszteséget okoztak. A helyzet valójában az, hogy tényleg túl jónak minősítettek papírokat, de azok elsősorban nem emiatt okoztak nagy veszteséget, és a túlminősítésnek nem ez volt a legfontosabb közvetlen következménye.

Miért nem a túlminősítés okozozta főleg a veszteséget? Amikor a minősítők egy strukturalt papirt minősítenek, különböző stressz-forgatókönyvek szerint vizsgálják a papírok pénzáramlását. Ha egy adott forgatókönyvben egy papír nem tud kamatot fizetni (egy vagy több perióduson át), vagy nem tudja a lejáratkor a tőkét visszafizetni, akkor a papír bukta azt a forgatókönyvet. Minden minősítési kategóriához más és más "szigorúságú" forgatókönyvek tartoznak. A legszigorúbbak a AAA-s forgatókönyvek: egy papír csak akkor kaphatja meg ezt a minősítést, ha a legszigorúbb stressz-feltételezések mellett is rendesn tud fizetni. Egy AA-s minősítés azt jelenti, hogy a legkedvezőtlenebb feltételezések mellett a papír nem tud fizetni (kamatot vagy tőkét), de egy valamivel kevésbé szigorú forgatókönyv szerint igen. És így tovább, egészen a leggyengébb minősítésig. Van egy fontos kitétel: bármilyen minősítése van is egy papírnak, ha ez a minősítés nem "D" (default), akkor a papír jelenleg fizet. Egy rossz minősítésű papír ugyanakkor lehet, hogy a feltételek nagyon kis kedvezőtlen elmozdulására nemfizetővé válik. De most fizet.
Mi történik, ha valós körülmények romlanak? A rosszabb minősítésű papírok közül (a körülmények romlása mértékének függvényében) valószínűleg sok nemfizetővé válik. Ugyanakkor jó eséllyel a jó, illetve a legjobb minősítésű papírokból pedig sokat leminősítenek. Miért? Mert a körülmények romlása szigorítja a stressz-forgatókönyveket. Vagyis, mondjuk egy korábban AAA-s papír fizethet ugyanolyan rendesen, mint a körülmények romlása előtt, már csak mondjuk AA-s, vagy A-s minősítést kap. Ennek következtében az értéke romlik.
Fontos látni, hogy még ha teljesen pontosan mérték is volna fel a minősítők a papírok kockázatát, akkor is, pusztán a körülmények romlása miatt ezeket a papírokat le kellett volna minősíteni, ami az áruk eséséhez vezetett volna. Ez pedig ugyanúgy nagy leírásokhoz vezetett volna. Az, hogy ezek a papírok nem A-ról romlottak BB-be mondjuk, hanem AA-ból, nagyságrendileg valószínűleg nem rontott a helyzeten (bár kétségkívül súlyosbította azt).

Akkor mégis miért baj, hogy a kibocsátott papírok ekkora hányadát AAA-snak minősítették? Azért, mert ha legfeljebb AA-s minősítést adtak volna ezek legalább egy részének, akkor valószínűleg nehezebb lett volna rá vevőt találni, és az az egész piacot, és a jelzáloghitelezést (azon belül a minőség romlását) is valószínűleg visszafogta volna.